bonyolito weboldala
http://piszkozat.hu/bonyolito
vissza a főoldalra

A lódarázsfészek
2012.10.14 - 22:40



Egyáltalán nem tölt el büszkeség

mikor e sorokat írom

Nem bátorság volt, hanem felelôtlenség

amit ma mûveltem a padon.



Kiváló pénzügyi helyzetünkre tekintettel

úgy döntöttünk, az elkövetkezô években

nem számolunk tetôcserével

de ázunk, így felballagtam néhány bádoglemezzel.



Ahol a napfény a cserepek között áttört

odacsúsztattam egyet-kettôt s kitámogattam.

Némelyik a helyén is maradt, de gyötört,

a problémát véglegesen meg nem oldhattam.



Amint ott téblábolok a porban, mocsokban

nyomasztó érzés vett erôt rajtam.

Mintha ezer és egy szempár szegezôdne arcomra

körülnéztem és egy lódarázsfészek alakja tûnt fel a homályban



Ha bárki mondja nekem, hogy égövünkön létezik rovar

mely ekkora "várat" építeni képes magának

egész biztosan képen röhögöm, hogy lehet ily badar.

De mától több alapot adok bármely mendemondának.



Úgy 80 centi magas és legalább 40 széles kürtöskalács

tapadt a ház homlokára vésett évszámra feszesen,

de errôl eltávolításakor gyôzôdhettem meg igazán.

De itt még nem tartunk, a történéseket sorra veszem.



Óva intett a nejem, mintha magam nem tudtam volna

milyen nagy csávába kerültem, de nem halogathatom

a megoldást, mert a talán majd, azt jelenti soha,

így végiggondoltam a gócot el, milyen eszközzel pusztíthatom.



3 különbözô töltôtömegû hangya és csótányirtó palackkal

álltam készenlétben és kínzott jókora hitetlenség

hat-e vajon a szer, hiszen a darázs nem csótány és nem hangya.

De kisvártatva megszületett a nemszeretem döntés.



Számba lámpát fogtam, két kezemben egy-egy aeroszolt.

a gyanútlanul zümmögôk felé osontam lépésrôl lépésre

talán még Winnetou sem figyelmesebben araszolt,

amíg lassan elértem a kiiktatandó tûzfészket.



Mint aki nem hisz varázserejében menekülésre készen

mint egy bátor nyúlfi fújtattam egy adagot a bejáratra.

S mikor támadás nem ért, csak akkor eszméltem,

talán a célszerszám hat, minden ízeltlábúra.



Egyre többet, egyre tovább fújtam a fészekre

és láttam, minden fújás után egyre több és több

darázs zuhan a födémre haláldalát zümmögve.

Akkor már tudtam visszaút nincs és enyhült a görcs.



Sorsukat megpecsételtem, félelmetesen zümmögve járták

a porban forogva haláluk táncát, a koreográfus én voltam.

Talpammal én adtam rájuk halotti kabátkát

lerövidítendô a kínt, amit nekik én okoztam.



Egymás után ürültek ki a flakonok és hullottak, mint a legyek,

csak nagyobbat koppantak eme tekintélyes testek a földön

de nem észleltem, a fészekbejárat kötötte le a figyelmemet,

ahonnan váratlan támadásra számítottam. De nem jött több.



Magam sem hittem, ilyen könnyû lehet legyôzni ôket.

Nem sokkal korábban még a védôruhán agyaltam,

amivel egyáltalán meg merjem közelíteni a fészket

és lám fertályóra sem telt, mindet ráfektettem a ravatalra.



Két nagy zsákot kértem ezek után és egy gereblyét,

ezzel kívántam a "kast" eltüntetni végleg.

Meg kell mondanom, az volt, igen nagy szerencsém,

mert egykettôre sikerült erôdöstül becsomagolnom e népséget



Egy-két biztonsági fúvás még telt a palackból.

De a zsákmány ott lapult elfulladóan zümmögve

a fekete zsák, fekete mélyén célszerûségbôl, nem dacból

felfogva tettem, kezemben velük a feljáróhoz lépkedtem.



Száját jól összeszorítva adtam le, mintha a levegôt is sajnálná,

óvatosságra intettem mindenkit, kíváncsiságát gyôzze le

saját biztonsága érdekében maradjon bezárva a zsákszáj

Tanácsomat megfogadva a darazsak útjukat látatlanul fejezték be.



Néhány, aki megúszta földönfutóvá lett lustaságom miatt.

Nyáron, mikor új fészket építeni esélyük lett volna még,

nem aggasztott a beázás, erôt vett rajtam az édes semmittevés.

Egész éves mûvüket leverve a „hangyákat” tettem „tücskökké”.



Megóvtam családom egy soha sem fenyegetô veszélytôl.

Még csak nem is láttam csíkos potrohú szomszédaimat,

és most elpusztítottam ôket zsigeri félelembôl,

pedig ember vagyok. Használhattam volna az agyamat.



De alternatív megoldás helyett a könnyebb utat választottam,

lám az erôszak, milyen kifizetôdô is tud lenni.

Vezeklésül eme verset ugyan már hiába firkantottam,

a lelkiismeretfurdalásomon igyekszek ezzel enyhíteni.



Talán sokat gondolkodom a darazsakról, holott ôk

egyáltalán nem foglalkoznak velünk, azt hiszem.

Semmit nem tudunk egymásról, de abban vagyunk különbözôk,

meg nem ijednek és nem szórnak halált gyanútlan emberre.






Kommentek

Még nincs egy komment sem, ehhez az íráshoz!


Szeretnél hozzászólni ehhez az íráshoz?
Kattints ide a regsiztrációhoz, vagy ha már tag vagy, lépj be ide kattintva!


Üzenet küldése a felhasználónak
Neved:
Üzeneted:
 

 
bonyolito
katt a nagyobb képért
Bejegyzések száma: 69
Hozzászólások száma: 19
Üzenet küldése
bonyolito weboldala

Ezen az oldalon megtalálható bonyolito összes írása.

Copyright (c) piszkozat.hu 2008

Szabályzat    Adatkezelési jognyilatkozat    Kapcsolat