BEKÜLDÉS
      KEZDŐLAP
      REGISZTRÁCIÓ
      BELÉPÉS
      TAGOK
      FÓRUM
_


Legtöbbet olvasott művek

      Népszerű Történetek
      Népszerű Versek
      Népszerű Idézetek
      Népszerű Humor
      Népszerű Chat beszélgetés
      Népszerű Dalszöveg
      Népszerű Mondókák
      Népszerű Felháborító
      Népszerű Vitatéma
      Népszerű Gondolatok
      Népszerű Vallás
      Népszerű Kritika
      Népszerű Iskolai jegyzetek
      Népszerű Egyéb

 

Összes kategóriák

      Történetek
      Versek
      Idézetek
      Humor
      Chat beszélgetés
      Dalszöveg
      Mondókák
      Felháborító
      Vitatéma
      Gondolatok
      Vallás
      Kritika
      Iskolai jegyzetek
      Egyéb

Webáruház bérlés

Weboldal készítés

Webshop készítés

Beklüdve: Dorolina / 2019.10.04 - 21:31 / gondolatok - gondolatok

 Elküldöm egy ismerősömnek

 Hozzáadom a kedvencekhez

 Hozzászólás küldése ehhez az íráshoz

A csend

Hajnalodik...csend van. Hallom kintrôl a madarak csiripelését és ahogy a reggeli szellô halkan megmozgatja a fák leveleit. Csend van...Az órám idegesítô ketyegése jelzi, hogy telik az idô. De én nyugodt vagyok. Az elmúlt nyár emlékeit próbálom feleleveníteni, de a nem jól elzárt csöpögô csap hangja megzavar. Elzárom és csak annyit hallok; csend van. Kint állok az udvaron. Hagyom, hogy a természet úrrá legyen rajtam. A felkelô nap fénye megvilágítja a háztetôket. A szorgos méhek, darazsak zümmögése arról árulkodik, hogy ôk már elkezdték a napot. Ideje nekem is ezt tennem. Még mindig csend van. Hallgatom a kotyogó kávéfôzô hangját. De azt gondolom, csend van. Magány...Egyedül vagyok. Azt képzelem, ôsz van. Sétálok...a családommal. "Hallgatom a lehulló levelek lágy neszét." Amikor az órám ketyegése újra a valóságba ránt...Rá kell jönnöm, ki kell használnom, hogy élek. Ebben a pillanatban csinálnom kell valamit. Meg kell törnöm ezt a csendet, mert rossz irányba visz. Nem lehetek mindig egyedül és gondolhatok azokra a szeretteimre akik nincsenek vagy nem lehetnek velem. Társaságban kell lennem. Úgy döntöttem bemegyek a városba...és a csend egyszer csak megszûnik számomra létezni. Helyette átveszi a hangos zsibongó élet, ami azt az érzést kelti, hogy többé nem vagyok egyedül.



Megtekintések száma: 21

Értékelés küldése

Eddigi értékelések száma: 1

Sztori

Megfogalmazás

Összesített

5 pont

5 pont

5 pont

Értékelést, csak belépett felhasználó küldhet!

Utolsó 10 hozzászólás

Szeretnél hozzászólni ehhez az íráshoz?
Kattints ide a regsiztrációhoz, vagy ha már tag vagy, lépj be ide kattintva!

vissza a piszkozat.hu főoldalra

Copyright (c) piszkozat.hu 2008 - 2009

Adatkezelési jognyilatkozat    Kapcsolat    Szabályzat