BEKÜLDÉS
      KEZDŐLAP
      REGISZTRÁCIÓ
      BELÉPÉS
      TAGOK
      FÓRUM
_


Legtöbbet olvasott művek

      Népszerű Történetek
      Népszerű Versek
      Népszerű Idézetek
      Népszerű Humor
      Népszerű Chat beszélgetés
      Népszerű Dalszöveg
      Népszerű Mondókák
      Népszerű Felháborító
      Népszerű Vitatéma
      Népszerű Gondolatok
      Népszerű Vallás
      Népszerű Kritika
      Népszerű Iskolai jegyzetek
      Népszerű Egyéb

 

Összes kategóriák

      Történetek
      Versek
      Idézetek
      Humor
      Chat beszélgetés
      Dalszöveg
      Mondókák
      Felháborító
      Vitatéma
      Gondolatok
      Vallás
      Kritika
      Iskolai jegyzetek
      Egyéb

Webáruház bérlés

Weboldal készítés

Webshop készítés

Beklüdve: bobesz / 2019.08.26 - 21:12 / tortenet - egyeb

 Elküldöm egy ismerősömnek

 Hozzáadom a kedvencekhez

 Hozzászólás küldése ehhez az íráshoz

Végsô összeomlás

"Visszavittem Jodeszt neki, mert megígértem... Emberként, ôszinte, gerinces emberként akartam kilépni és lezárni, ezért nem akartam szavamat szegni! Elmentem hozzáa pénzért, majd megkérdeztem tôle, szeretné-e a kutyánkat. Habozás nélkül, utolsó (akkor még azt hittem végre ez az utolsó..) döfésként igent mondott ,mert hogy az ô nevén van a kutya, és attól az övé... Persze, csak hogy amíg ô az elmúlt háromnegyed évben randizgatott, és alig ért haza munkából mert ment is a másikhoz, addig én voltam a kis jószággal, én etettem, én sétáltattam és én voltam vele... Addigra én már a lelki állapotom miatt dolgozni sem tudtam, mert az egészségemre is teljesen ráment a kis játék, amit csinált... Szóval éjjel - nappal a kutyával voltam, aki akkor a mindent jelentette nekem. Szóval hazafele menet sírva felhívtam anyát, hogy Jodit vissza kell vinnem, és nemcsak az albérletet, hanem a kutyámat is elvette tôlem! Mint egy tornádó! Jött, rombolt, ô tombolt nem maradt utána semmi... Fôleg nem lelkem és önbecsülésem! Anya összekészítette Jodesz dolgait, a kis ruhácskáját, ami ô varratott neki, a vásárolt kajákat, pórázt. Hazaértem, zokogtam, majdnemcsak összerogytam, sírtam, hogy nem akarom elengedni és visszavinni, hiszen itt jobb helye van! Mindig van vele valaki, van játszópajtija. Másrészrôl viszont tudtam, hogy én nem leszek itthon örökké, elôbb-utóbb össze kell szednem magam, és nem maradhat anya két kutyával... De belül ordítottam, hogy ezt már nem fogom tudni elviselni. Utoljára még elvittem Jodit a tóhoz, de ô sem úgy viselkedett, ahogy szokott. Szegény nem tudta mi történik, hogy én miért zokogok, miért vagyok szomorú. Csak jött mellettem, ha elôrébb szaladt, folyamatosan visszajött és bökdösött az orrával... Megérkeztün, felmentünk, bementem vele a lakásba, ahol már nem éreztem azt, hogy valaha én ott éltem, és undorodtam mindentôl, ami ott volt! Kipakoltam a kutya holmijait, játékait, és a kedvenc kis plüssét, amit otthon nálam elôször a magáévá tett. Végleg összetörtem, elszakadt bennem valami! Csak sírtam, összeomlottam, nem bírtam abbahagyni a bôgést! Öleltem Jodeszt, és tudtam, hogy most látom utoljára! Felálltam, belenéztem annak az embernek a szemébe, aki kihúzta a lábam alól a talajt, és akkor döbbentem rá, hogy csak kihasznált... Neki nem én kellettem... Nem az kellett, aki én voltam, hanem ami velem járt... Az albérlet, a jó, és a lehúzás... Mit gondoltam én?! Hisz fel sem vállalt, 3 évig! Csak akkor mikor már nem tudott tovább hazudozni, és kellett a "hazai" segítség, mert kell a pénz, ezt kell venni, azt kell venni... A teljes megalázkodás legutolsó határan is túllépve az utolsó percben, mielôtt kiléptem az ajtón, mégegyszer magamhoz ölteltem Jodeszt, aki nem értette, hogy mi történik, és miért kell most Ôt otthagynom, vagy hogy miért kell nekem eljönnöm onnan... "



Megtekintések száma: 30

Értékelés küldése

Eddigi értékelések száma: 0

Sztori

Megfogalmazás

Összesített

0 pont

0 pont

0 pont

Értékelést, csak belépett felhasználó küldhet!

Utolsó 10 hozzászólás

Szeretnél hozzászólni ehhez az íráshoz?
Kattints ide a regsiztrációhoz, vagy ha már tag vagy, lépj be ide kattintva!

vissza a piszkozat.hu főoldalra

Copyright (c) piszkozat.hu 2008 - 2009

Adatkezelési jognyilatkozat    Kapcsolat    Szabályzat