BEKÜLDÉS
      KEZDŐLAP
      REGISZTRÁCIÓ
      BELÉPÉS
      TAGOK
      FÓRUM
_


Legtöbbet olvasott művek

      Népszerű Történetek
      Népszerű Versek
      Népszerű Idézetek
      Népszerű Humor
      Népszerű Chat beszélgetés
      Népszerű Dalszöveg
      Népszerű Mondókák
      Népszerű Felháborító
      Népszerű Vitatéma
      Népszerű Gondolatok
      Népszerű Vallás
      Népszerű Kritika
      Népszerű Iskolai jegyzetek
      Népszerű Egyéb


Webáruház készítés


Weboldal bérlés

Összes kategóriák

      Történetek
      Versek
      Idézetek
      Humor
      Chat beszélgetés
      Dalszöveg
      Mondókák
      Felháborító
      Vitatéma
      Gondolatok
      Vallás
      Kritika
      Iskolai jegyzetek
      Egyéb

Webshop bérlés

Webáruház bérlés

Weboldal készítés

Webshop készítés

Webáruház készítés

Weboldal bérlés

Beklüdve: Dora123 / 2018.05.21 - 10:44 / tortenet - romantikus

 Elküldöm egy ismerősömnek

 Hozzáadom a kedvencekhez

 Hozzászólás küldése ehhez az íráshoz

Az én életem


Az én életem.


Sziasztok! Az én nevem Ookami Yuki, Japán egyik közép iskolájába járok, az iskola neve pedig Mizusawa Közép Iskola ez az iskola Jin városban van. Most vagyok elsô éves, nem rég költöztem ide a családommal ( a családom alatt azt értem hogy a kistesóim, mert a szüleink tûz esetben életüket vesztették ), ezért át kellet iratkoznom. Meg volt a nyomós ok annak hogy ide költöztünk, ha tovább olvasod akkor sok kalandban, romantikában lesz részed és még az okra is fény derül.


Reggel 7:45.


- Jaj! Istenem elfogok késni az évnyitóról!


Kirito, Asuna keljetek! El fogtok késni ti is! – Kirito és Asuna az én kistesóim.


Kirito és Asuna most végzôsök az iskolájukban, jövôre már ôk is jönnek a közép iskolámba.


- Jól van megyünk. Csak ne kiabálj. - mondták egyszerre olyan cuki.


- Kész a reggeli és a ruhátok ott van az ágyatokon.


- Köszi mindent.


- Na készen vagytok?


- Aha mehetünk. – mondta Asuna.


Mivel az erdôben lakunk egy kis emeletes házba ezért kocsival járunk majd be a suliba.


- Beszállás.


Elvittem ôket a sulijukba aztán mentem én is a sajátomba. Ott a torna terembe vezettek és leültem a kijelölt székre.


Hát mikor meghallottam hogy az évfolyamom legjobb tanulója szólal meg azt hittem hogy egy kistermetû szemüveges gyerek lesz, de helyette egy magas gyönyörû fekete hajú és barna szemû gyerek állt ott és egy felséges beszédet mondott az évfolyamom nevében. De nekem egy kicsit se tetszett, na jó egy kicsit de mikor a beszéd után oda mentem hozzá nagyon bunkó volt velem bezzeg más lányokkal meg kedves volt. Nagyon dühös lettem, aztán meg elgondolkoztam hogy lehet olyan mint mi. Bár lehetséges hogy nem hisz az emberek nagy része bunkó. Édesanyám mondta régen hogy „kicsi ként kerüld el az embereket mert vadásznak ránk”, ezt annyira megfogattam hogy a mai napig tartok tôlük és Kiritonak és Asunának is ezt mondom. Bemutatom netek a titkunkat: nem fogok nagyon a kezdetekhez vissza menni, de szerintem mindenki elhiszi nekem, hogy minden korba voltak természetfeletti lények és a törvény az volt különbözô fajba tartozó lények nem házasodhattak össze de a mi szüleink megszegték ezt a törvényt, ezért a vezetôk megölették ôket mikor 12 éves voltam. Édesapám vámpír volt és édesanyám pedig vérfarkas én a legidôsebb lettem a keverék, Kirito vérfarkas és szerencsénkre Asuna is vérfarkas. Ráadáskép még a családjaik ellenségek voltak szóval még nagyobb szabályt szegtek. ( Ezért költöztünk ebbe a városba )Na vissza térve a sulihoz az osztályomban majdnem mindenki levegônek néz kivéve egy lányt Yuuzaki Nanamit és elég kedves ahhoz képest hogy visszahúzódó ember. Sokat beszélgetünk ebéd szünetben meg együtt eszünk, annyira szerencsés vagyok mert mellé tettek az osztályban így folyton mellette lehetek. Ilyen volt az elsô napom az osztályban és az iskolában. Viszont a baj az hogy egy osztályba vagyok azzal a sráccal aki mondta a beszédet és a nevét sem tudom.


-Hé Nanami-chan hogy hívják azt a srácot?


-Az a magas fekete hajú srácot?


-Ja


-Ôt Kage Testuyának hívják.


-Aha.


-Azt hallottam, ô a legokosabb az iskolában és nagyon sok lány vallotta be neki hogy szerelmes belé, de ô mindenkit vissza utasított és soha nem vallott szerelmet egy lánynak sem. Na szia én mentem haza.


-Szia Nanami-chan holnap találkozunk.


Én mielôtt hazamentem elmentem a testvéreimért aztán hazamentünk.


-Figyu jöttök vadászni az erdôbe?


-Ja menjünk!-kiáltották egyszerre.


Mikor be mentünk az erdôbe és mind átalakultunk. Olyan fura hogy minkét tesóm fekete farkas én meg szürke vagyok a vámpír vér miatt. Szétváltunk mikor megtaláltam az ôzet akkor meg akartam támadni, de két másik farkas aki egyáltalán nem volt ismerôs szag rajtuk így biztos hogy idegen farkasok, elvették elôlem a prédámat. Ôk is szürke farkasok voltak, miután nem sikerült nekik elkapni így elszaladt az ôz, én elkezdtem rájuk vicsorogni és ôk farkas hangjukon hozzám szóltak s azt mondták nekem hogy változzunk vissza.


Én nem nagyon akartam vissza változni, de mikor megláttam hogy kik, rögtön én is vissza változtam. Azok a farkasok Nanami-chan és Kage Testuya-san voltak. Én erre vissza változtam és vonyítottam Asunának és Kiritónak, aztán haza mentem, de nem vettem észre hogy követnek. Már csak akkor vettem észre mikor már az ajtónál voltunk, így muszáj volt ôket beengednem. Hát amint beértünk elkezdtek magyarázkodni hogy miért voltak együtt meg hogy nagyon de nagyon sajnálják azt hogy elüldözték a prédámat.


-Tényleg…..-kezdte megint Nanami


-Nem baj! Nem haragszom! Nem kell magyarázkodnotok, hogy miért voltatok együtt!


-De ezt meg kell…..-folytatta Testuya


-Nem kell! Nem vagytok kötelesek megmagyarázni!


Nem bírtam tovább ezt a keletkezett légkört ezért felrohantam a szobámba.


Nem tudtam hogy Asuna utánam fog jönni. Így legalább nem kellett egyedül lennem. Egy kis idô után lementem Asunával, mert hamarosan itt a vacsora idô és én csinálom a fôzôs dolgot.


Meg csináltam a vacsorát igazából én nem akartam hogy maradjanak, de a két idegesítô kistesóim nagyon jól tudnak embereket meggyôzni. Végül Nanami és Testuya maradtak és még itt is aludtak. Szerencsém hogy péntekre esett az elsô nap így nem kellet mennem iskolába, hétvégi munkát vállaltam. Este elmesélte nekem Nanami hogy egy falkába tartoznak , sajnos viszont a falkájukból csak ôk ketten maradtak megsajnáltam ôket és azt mondtam nekik:


-Úgy is van két kicsi vendég szobánk akkor miért nem maradtok itt, megfelel te ott az ajtó mögött??!!


-Nekem meg.-mondta Testuya


Nanami is bele egyezett nagy nehezen. Meg beszéltük hogy melyik szoba kié. Nanaval még beszélgettem:


-Tudod Yuki kicsit fura, akikkel találkoztam farkasok nagy része szürke volt de te vagy az egyetlen akinek szürke a haja és a szeme is.


-Köszi. Amúgy nekem is fura hogy úgy nézzük én vagyok az egyetlen farkas akinek a szeme és a haja színe olyan színû mint a bundája. Testu is szürke farkas, de a szeme barna és a haja fekete és te is szôke vagy és piros a szemed mint egy vámpírnak, viszont nem vagy vámpír. Kirito és Asuna hasonlítanak szemek terén mert mindkettôjük szeme barna, de Kirito haja fekete Asunáé pedig szôke.


Miután ezt megbeszéltük elmentünk aludni.



II. Fejezet


Korán keltem, mert egész napos munkát vállaltam. Gyorsan elkészítettem a reggelit és írtam egy üzenetet: Reggeli ott az asztalon az ebéd a hûtôbe jó étvágyat


(Térjünk most Asuna szemszögéhez)


Mikor felébredtem a villany kapcsoló mellet meg találtam Yuki üzenetét, miután elolvastam fel rohantam és elmondtam Kiritonak hogy mi történt. Ô meg rám förmedt.


-Lüke Yuki dolgozik!


-Ja tényleg. Bocsi hogy felkeltettelek.


-Á már mindegy akkor keljenek fel a többiek is.


-Jó ötlet.


Én bementem Nana-chan szobájába Kirito pedig Testu szobájába és elkezdtünk hangoskodni, hogy keljenek fel. Elég vicces volt, persze utána le lettünk szidva hogy miért keltettük ôket fel


(Vissza Yuki szemszögéhez)


Végre haza mehetek. De otthon is vár a munka. Mikor haza értem megcsináltam a vacsorát utána elmentem fürödni. Nagyon jól esett a hosszú nap után, de mikor öltöztem belépett… Testuya nagyon megijedtem sikítottam ás ráordítottam:


-PERVERZ IDIÓTA!!!!!!!!!


-Bocsi nem tudtam hogy bent vagy. De megérte bejönni jó az alakod.


-MENJ MÁR KI!!!!


-Jól van megyek már farkaslány.


-NE HÍVJ ÍGY!


Miután ezt kimondtam hozzá vágtam a szappant és felöltöztem. Ki mentem de az ajtó mellett ott állt az az idióta Testu is és akkor jutott eszembe az elsô nap és kérdôre vontam:


- HÉ MIÉRT VOLTÁL OLYAN VELEM AZ ELSÔ NAP!


-Hááááááááát……..azért……..mert…tudod mit inkább hadjuk.


-NEM! Magyarázd meg de azonnal!


-Jó. Elmondom. De ezt nem akarom hogy más hallja ezért légyszi menjünk el az erdôbe sétálni.


-Oké de akkor mond el.


Elmentünk sétálni az erdôbe.


-Na akkor mondod?


-Persze…….na hááát….azért voltam veled olyan mert,………nagyon…….nem voltál velem szimpatikus.


-MI?


-Ööööööö……..


-Azt mondod hogy nem voltam veled szimpatikus?


-Igen pontosan. Várj? Mi? Nem….na jó…inkább el….mondom az igazat.


-Na had halljam.


-Biztos?


-Igen.


Miután ezt kimondtam akkor neki nyomott az egyik fának és ezt mondta:


-Azért voltam veled olyan bunkó az nap…..mert…..én…..nagyon de nagyon……KEDVELLEK!


-Hogy mi?


-Kedvellek.


Én nagyon meglepôdtem, de nem érdekelt viszont e szó után olyat tett amit nem bocsátottam meg egy bizonyos napig……MEGCSÓKOLT! Ez volt az elsô csókom ô meg csak úgy elvette. Ellöktem magamtól és haza rohantam sírva. Haza rohantam nem törôdve senkivel felrohantam a szobámba, bezárkóztam és csak sírtam.


(Tetsuya szemszög)


Azután elrohant Yuki, utána rohantam. M ikor haza értem Nana kérdôre vont:


-Hé Tetsu csináltál valamit Yukival?-kérdezte dühösen Nana


-Miért?


-Talán azért, mert te és ô elmentetek és onnan Yuki sírva jött haza!


-Hát talán történt valami.


-És ugyan mi?


Elmeséltem neki hogy mi történt erre Nana teljesen kiakadt:


-TE IDIÓTA HÜLYE BAROM! Te egyáltalán tudod mi történik azzal a farkas lánnyal akivel elcsattan az elsô csókja?


-Nem.


-HÜLYE! AZ A FARKAS LÁNY AZÉ LESZ AKI MEGCSÓKÓLTA!


-Ó tényleg? Akkor miért nem örül annak hogy megcsókoltam?


-Szerinted? Ha nem tudod kérdezd meg tôle!


Erre a nagy ordibálásra lejött Yuki két tesója is.


(Térjünk most Kirito szemszögéhez)


Mi folyik itt?


-Kérdezd Tetsut.


-Tetsuya-san mi folyik itt?


Tetsuya-san elkezdett mesélni, de Asuna közbe vágott:


-Nana ugye fel világosítottad ezt a BALFÉKET!


-Igen Asu.


-Akkor jó.


(Yuki szemszög)


Hallottam a nagy kiabálásokat és lementem.


-Sziasztok.


-Yuki!!!!!! Úgy aggódtam érted.-szólt fel Nana.


-PONTOSAN. Ahogy…….mi is……Kiritoval-és elkezdett sírni Asuna.


-Khm……Tetsu te nem akarsz mondani valamit Yukinak?


-De! Miért nem örülsz annak hogy megcsókoltalak?


-TE IDIÓTA TE ***********! SZERINTED MIÉRT!? AZÉRT MERT ÍGY KÖTELES VAGYOK VELED LENNI EGYÜTT KELL LENNEM VELED ÉS AMI MÉG ”JOBB” HOGY MEG KELL VÉDEM TÉGED!


-Szerintem ez tök jó.


-HOGY „TÖK JÓ”! LEHET HOGY NEKED JÓ DE NEKEM NEM!


-Miért!


Itt teljesen kiakadtam és vámpírrá váltotoztam amit még enki nem mondtam el.


-TALÁN AZÉRT MERT UTÁLLAK TISZTA SZÍVEMBÔL UTÁLLAK!


-Nem szeretnék ebbe most bele avatkozni de tesó most megint vámpírrá változtál.-szólt hozzám Kirito.


-Ó tényleg! Bocsi de már nem tudok egy hétig vissza változni.


-Vámpír? Megint? Egy hétig vissza változni?


-Igen.


-Yuki te egy vámpír farkas keverék vagy?-kérdezte Tetsu ijedten


-Igen.


-MARADJ TÁVOL TÔLEM!


-Most miért mondod ezt Tetsu?- kérdezte Nana.


-Nem tudod? Ha egy vámpír átváltoztat, akkor te leszel a szolgálja míg nem iszol a vérébôl.


-De én ezt tudom, de Yuki vissza tudja fogni magát. Igaz Yuki?


-Igen. De hamarabb törôm el a nyakát mint hogy átváltoztassam.


-Tényleg? Hát akkor gyere vámpírkám.


-Látom most már nem félsz. Rendben de te akartad.


Kimentünk az erdôbe régen voltam már vámpír de viszont jó érzés volt harcolni. Végül nem kitörtem a nyakát hanem csak elkábítottam egy ütéssel.


-Yuki ugye nem….?


-Nem Nana csak alszik.


-Na és akkor ki viszi haza? –kérdezte Nana-


-Majd aki kiütötte.-gúnyolódott Kirito


És mind hárman rám néztek.


-Oké haza viszem.


Haza vittem és letettem az ágyára, a többiek meg vadászni voltak még az erdôbe . Na vissza térve Tetsut letettem, csak azt nem tudtam, hogy miközben letettem felébredt és mágához húzott az ágyába és azt súgta a fülembe:


-Ez volt a leghosszabb kiütés amit valaha kaptam.


-Ezt most bóknak vegyem?


-Aha.


Csak ennyit mondott utána megcsókolt újra és úra. Nem akartam eltolni magamtól egyszerûen nem ment talán azért..mert.én.talán……belebeleszerettem ebbe az idiótába.


Lehetséges mert ha vámpír formában vagyok akkor nem tud vonatkozni rám a farkas szabály így akkor tudnék ellenkezni de nem akarok. Mikor abba hagyta akkor megkérdeztem hogy ezeket mért kaptam, a válasza csak annyi volt hogy „bûnti.nem tudtam mit mondani, mert a többiek haza értek leszaladtam hozzájuk megcsináltam a vacsit, késôbb hívtak a munka helyemrôl hogy ne menjek 1 hónapig dolgozni mert gázcsô törés történt és nem lehet menni dolgozni, de már javítják. Örültem ennek, mert legalább nem kellene bent szenvednem hisz így itthon marad hatok a tesóimmal gyászolni, mert hogy holnap lesz a szüleink halálának évfordulója. Másnap szomorúan keltem, mert ugyebár ma van a szüleink halálának évfordulója ezért el megyünk a sírukhoz.




Megtekintések száma: 97

Értékelés küldése

Eddigi értékelések száma: 0

Sztori

Megfogalmazás

Összesített

0 pont

0 pont

0 pont

Értékelést, csak belépett felhasználó küldhet!

Utolsó 10 hozzászólás

Szeretnél hozzászólni ehhez az íráshoz?
Kattints ide a regsiztrációhoz, vagy ha már tag vagy, lépj be ide kattintva!

vissza a piszkozat.hu főoldalra

Copyright (c) piszkozat.hu 2008 - 2009

Honlapkészítés    Adatkezelési jognyilatkozat    Kapcsolat    weboldal készítés    Szabályzat