BEKÜLDÉS
      KEZDŐLAP
      REGISZTRÁCIÓ
      BELÉPÉS
      TAGOK
      FÓRUM
_


Legtöbbet olvasott művek

      Népszerű Történetek
      Népszerű Versek
      Népszerű Idézetek
      Népszerű Humor
      Népszerű Chat beszélgetés
      Népszerű Dalszöveg
      Népszerű Mondókák
      Népszerű Felháborító
      Népszerű Vitatéma
      Népszerű Gondolatok
      Népszerű Vallás
      Népszerű Kritika
      Népszerű Iskolai jegyzetek
      Népszerű Egyéb


Webáruház készítés


Weboldal bérlés

Összes kategóriák

      Történetek
      Versek
      Idézetek
      Humor
      Chat beszélgetés
      Dalszöveg
      Mondókák
      Felháborító
      Vitatéma
      Gondolatok
      Vallás
      Kritika
      Iskolai jegyzetek
      Egyéb

Webshop bérlés

Webáruház bérlés

Weboldal készítés

Webshop készítés

Webáruház készítés

Weboldal bérlés

Beklüdve: midori / 2017.11.04 - 19:25 / egyeb - egyeb

 Elküldöm egy ismerősömnek

 Hozzáadom a kedvencekhez

 Hozzászólás küldése ehhez az íráshoz

gondolatok messzemenôkig

Ó, ha tudnád, hogy most is az eget kémlelem. Vágyódom a kedvesem után, aki soha nem jön el. A szívem majd belesajdul. Várom, hogy a hold meghallja a lelkem hangját és elvigye egészen hozzád és megsúgja neked. Hogy aztán egyszer csak megjelenj a kapuban és engem várva türelmetlen karjaidba vegyél.


Ó, ha tudnád, hogy minden éjjel eljátszom a gondolattal, hogy útra kelek, messzi innen és megkereslek. Ha nem is tudom a pontos uti célt, a szívem vezetne és addig nem is nyugodnék, amíg meg nem talállak téged.


Rád gondolok: "Messze élek tôled, Még is tiéd vagyok. messze élhetsz tôlem, Még is enyém vagy ott. a szerelemnek nincsen teste, szívünk legmélyéig vagyunk egymáséi s ugyan azok. "


Felébredek reggel: " A nap besüthetett az ablakon, miközben felkelt ezen a hajnalon - gyöngéden arcomhoz ért és álomittas szememhez, finoman nagyon - MErt az ébredés múlékony vágyakozó pillanatában, azt hittem...azt kívántam, hogy az a gyengédmelegség; te legyél velem ott az ágyban....


És vágyom utánad: " ne kérdezd, mennyit epekedtem utánad. A várakozás és a vágyódás elveszett napjai óta, képed betölti az idegen ôszt, amelyben sehol nincs a te ölelésed, karjaid s ajkaid. "


S a végszó, ami megkondul bennem, minden nap, mikor lehunyom a szemem, az örök vágyódás: " Végtelen az ég, Szenved a vándor. Még az álmok sem juthatnak túl a bennünket elválasztó óriás hegyeken, ÉS az örök vágyódástól porrá omlik a szívem.


Minden kínzó gondolat és örömteli álom kép végig kíséri a napjaim, ahogy rád gondolok. Ahogy elképzellek. Egyetlen dolog változott csak az elmúlt idôben, hogy TE már túlléptél, elhagytál, elfelejtettél. Számomra nem változott semmi, Minden perc , másodperc este és reggel körülötted forog. Csak téged látlak és hallak szüntelen és nem tudom elégszer kikapcsolni, mert már megtörök ettôl a kínízó sóvárgástól és tehetetlenségtôl. A tudatlanságom pedig marja a lelkem. Gyötör minden egyes pillanatban a hiány és a sok sok kérdés.


Bár tudnám, te mit érzel most, amikor ezeket a sorokat írom.....








Megtekintések száma: 47

Értékelés küldése

Eddigi értékelések száma: 0

Sztori

Megfogalmazás

Összesített

0 pont

0 pont

0 pont

Értékelést, csak belépett felhasználó küldhet!

Utolsó 10 hozzászólás

Szeretnél hozzászólni ehhez az íráshoz?
Kattints ide a regsiztrációhoz, vagy ha már tag vagy, lépj be ide kattintva!

vissza a piszkozat.hu főoldalra

Copyright (c) piszkozat.hu 2008 - 2009

Honlapkészítés    Adatkezelési jognyilatkozat    Kapcsolat    weboldal készítés    Szabályzat