BEKÜLDÉS
      KEZDŐLAP
      REGISZTRÁCIÓ
      BELÉPÉS
      TAGOK
      FÓRUM
_


Legtöbbet olvasott művek

      Népszerű Történetek
      Népszerű Versek
      Népszerű Idézetek
      Népszerű Humor
      Népszerű Chat beszélgetés
      Népszerű Dalszöveg
      Népszerű Mondókák
      Népszerű Felháborító
      Népszerű Vitatéma
      Népszerű Gondolatok
      Népszerű Vallás
      Népszerű Kritika
      Népszerű Iskolai jegyzetek
      Népszerű Egyéb


Webáruház készítés


Weboldal bérlés

Összes kategóriák

      Történetek
      Versek
      Idézetek
      Humor
      Chat beszélgetés
      Dalszöveg
      Mondókák
      Felháborító
      Vitatéma
      Gondolatok
      Vallás
      Kritika
      Iskolai jegyzetek
      Egyéb

Webshop bérlés

Webáruház bérlés

Weboldal készítés

Webshop készítés

Webáruház készítés

Weboldal bérlés

Beklüdve: Sophie / 2017.08.27 - 18:31 / tortenet - romantikus

 Elküldöm egy ismerősömnek

 Hozzáadom a kedvencekhez

 Hozzászólás küldése ehhez az íráshoz

Gyógyító Kéz - 2. fejezet

A sámán igyekezett feloldani a lányban a feszültséget. A táboron kívül sétáltak egy közeli tisztás felé. Shawna csendesen bandukolt, nem igazán figyelt az idôs férfi szavaira.


- A sátram közvetlen közelében van egy kis erdô. Varázslatos. Sokféle állat és növény lakja. Van egy tisztavizû patak is. A tipi tágas, szépen el fogunk férni benne. Fôzni is tudok. – kacagott Szürke Bagoly. A nô udvariasan rámosolygott, de a sámán látta rajta, hogy egyetlen szavát sem hallotta. Bátorítani akarta Shawna-t, hiszen bízott abban, hogy a látomása igaz volt. Ám óvatosnak kellett lennie, hogy ne keltsen hiú reményeket.


- Mi a neved? – kérdezte a lányt, aki megtorpant. Eddig senki nem kérdezte a nevét.


- Shawna.


- És mit jelent? – érdeklôdött tovább Szürke Bagoly.


- Ajándékot. Megszokott név, a szüleim valószínûleg azért választották, mert szépen összecseng a családnevemmel. Nincs jelentôsége. – vonta meg Shawna a vállát és halványan elmosolyodott.


- Talán mégis... – mormogta a sámán. Ahogy egymás mellett sétáltak, az öreg végre igazán szemügyre vehette a nôt. Nem volt túl magas. A haja színe a juhar leveleire emlékeztette, szürke szemei pedig az ezüst csillogására. A fehér nôk többsége – legalábbis ezen a tájon – teljesen másként nézett ki, és másképp viselkedett. Az indiánok szerint azoknak szemeiben, akik keményen dolgoztak a földeken, hogy felépítsék életüket a semmibôl, nem volt élet. Szürke Bagoly úgy látta, hogy Shawna különbözött tôlük, fôleg ami a tekintetét illette.


- Miért ilyen rövid a hajad? – kérdezte a sámán váratlanul. A nô hátrafordult.


- A rövid haj nem ébreszt érdeklôdést a férfiak körében. Fiússágom furcsává tesz. Így többnyire békén hagynak. Különben meg igen praktikus. – Szürke Bagoly nem volt benne biztos, hogy érti ezeket az indokokat, de azt el kellett ismernie, hogy a lány nem félt másnak mutatkozni, akkor sem, ha ezzel esetleg kivívta a társadalom nagy részének ellenszenvét. – Nem törôdöm mások véleményével. Próbálom a céljaimat megvalósítani...illetve próbáltam. – A nô felsóhajtott.


- Ne gondolj a jövôre. A jelen minden döntése és tapasztalata alakítja azt. Ha a jövôn rágódsz, azzal a jelenedet teszed tönkre. – mondta csendesen az öreg. Shawna megállt, az arcán irónikus félmosoly jelent meg. Az indiai jógi pontosan ugyanezt mondta.



Kis idô múlva megérkeztek Szürke Bagoly kicsiny, bensôséges birodalmába. A tipije teljesen egyszerû volt, és egy fából tákolt kunyhó helyezkedett el mellette, amirôl a lány azt gondolta, hogy valamiféle raktár lehetett. Szürke Bagoly megmutatta a tipi belsejét. A közepén egy tûzhely állt, oldalán egy asztalkával és két görbelábú székkel. A sátor hátsó felében az egyik oldalon egy rakás viharvert szôrme és néhány fegyver tornyosult, a másik oldalon szárított gyógynövények lógtak, alattuk egy ládában tartotta Szürke Bagoly az edényeket, ruhadarabokat, és a használati eszközöket. A bejárat mellett jobb és baloldalon egy-egy puha, nyírfkéreggel tömött zsák feküdt, azok voltak az ágyak. A sátor rendezetlen volt, de tiszta. A sámán hellyel kínálta Shawna-t, majd a fakunyhóból kenyeret és fûszeres szárított bölényhúst hozott be, melyeket egy egyszerû agyagtálban szolgált fel. Shawna ujjaival csipegett az ételt. Életében elôször evett bölényt, de rögtön elnyerte a tetszését. Szó nélkül megebédeltek. Ezután Szürke Bagoly a nô kezébe nyomta a tégelyt, amiben a gyógyító krém volt.


- Kendd be a sebeidet, aztán gyere ki utánam. Mutatni akarok valamit. – Shawna hálás volt azért, amiért nem kellett újra valaki más elôtt felfednie meztelen testét. Ám mikor készült levenni a köpenyét, Szürke Bagoly visszafordult és felhördült.


- Szegény gyermekem, bocsásd meg az ostobaságom. Nem maradhatsz ebben az ócska ruhában. - A férfi a ládából elôkotort egy nadrágot, egy pár mokaszínt, és egy puha, bôrbôl készült inget. – Ez még az enyém volt. Jobbat most nem adhatok. – mondta. A lány örömmel fogadta el a ruhadarabokat. Miután ellátta magát és felöltözött, kilépett a sátor elé. A sámán már a patak partján állt egy apró domb tetején, amire árnyékot vetített a mellette álló fiatal tölgyfa.


- Gyere! – intett Shawnanak. – Talán ez a világ legbékésebb pontja. Ne kérdezd miért, csak ezt érzem. Szürke Bagoly leheveredett a fûre, a lány pedig leült mellé.


- És most? – kérdezte türelmetlenül.


- Most meséld el a történeted. – Szürke Bagoly nem csupán arra volt kíváncsi, hogy a lány honnan származott és hány éves volt. Számára az volt fontos, hogy mit tanult, milyen tapasztalatokat szerzett, és milyen érzelmek laknak a szívében.


A nô a patak vizének moraját hallgatta. Ugyan mit számíthat a múltja?


- Angliában nôttem fel. Apámé volt a az ország egyik legnagyobb fegyvergyára. Gazdag, de magányos gyerekkorom volt. Sem testvéreim, sem barátaim nem voltak, csak a szüleim bárgyú társadalmi életének árnyékában éltem. Aztán apám gyára tönkrement. 16 éves voltam akkor és a szüleim úgy gondolták, hogy egy jó házasság megmenthet...nem csak engem, hanem ôket is. – Shawna gúnyosan elhúzta a száját. Nem szívesen idézte fel ezeket az éveket, fôleg mert rettenetesen unalmasnak tartotta ôket. Lábujjaival szórakozottan piszkált egy fûcsomót. – Így férjhez mentem egy férfihez, aki a nagyapám lehetett volna, de legalább rengeteg pénze volt. Az esküvônk napján találkoztam vele elôször. A szerzôdés szerint rám íratta a házát, az apámnak pedig egy egész vagyont fizetett...értem. Mielôtt kiderülhetett volna, hogy igazán megérem-e az áram, a férjem hirtelen meghalt szívrohamban. – Szürke Bagoly figyelmesen hallgatta a lányt. Az ô számára érthetetlen volt, hogy egy ember élete ennyire a pénz körül forogjon. Shawna folytatta: - Néhány hónap múlva az anyám már követelte, hogy adjam el a házat, és menjek újra férjhez. Beleegyeztem, hogy meghallgatom az esetleges kérôket, de a házat nem adtam. Szinte azonnal megismerkedtem egy báróval, aki elhalmozott a figyelmével. Okos ember volt. A hivatalos leánykérés elôtt elvitt az ország legjobb orvosához, aki megállapította, hogy terméketlen vagyok. A leánykérés elmaradt. Onnantól kezdve nem igazán foglalkoztatott többé a házasság gondolata. A volt férjem házában éltem, ahol a személyzet tagjai a legjobb barátaim lettek. Enia, a szakácsnô nagyon okos asszony volt. Rengeteg mindenre megtanított. Nem csupán a fôzésre gondolok. Megtanított a hagyományos orvoslásra. – A sámán szemei felcsillantak. – Teákat, olajokat, fôzeteket készítettünk, amelyek sok betegséget orvosoltak. Segítettünk másokon, ahogy csak tudtunk. Valaki egyszer azt mondta, hogy a tenyeremmel is tudok gyógyítani. – Shawna halkan felnevetett. – Hogy igaz-e az azóta sem derült ki. – Szürke Bagoly felült, és a nô felé nyújtotta a jobb karját.


- Próbáld ki rajtam. – A lány zavartan nézett az öregre.


- Nem tudom..hogyan is mûködik...


- Lehet, hogy nem kell tudnod. – bíztatta a sámán. Shawna szégyenlôsen a férfi karja fölé tette a tenyerét. Szemét behunyta, de valójában fogalma sem volt róla, hogy mit is csinál. Szürke Bagoly annál inkább. Érezte, ahogy a nô tenyerébôl finom rezgés áradt. Gyengéd, meleg, nyugtató rezgés. A lányra nézett, aki kinyitotta a szemeit.


- Mondtam, hogy nem mûködik. – lehelte, és elpirult. Szürke Bagoly kifürkészhetetlen arcot vágott, amitôl Shawna kényelmetlenül érezte magát. – Néhány hónappal késôbb elkezdtem olvasni az Új világról. Olvastam a természetrôl, a kontinensen élô emberekrôl. Úgy éreztem, hogy valami hív, valami vonz erre a tájra. Levélben felkerestem távoli nagynénémet, és nagybátyámat, akik hajlandóak voltak befogadni egy idôre. Ôk azt hitték, utazgatásra vágytam, én tudtam, hogy többé nem megyek vissza. És ôk voltak azok az idôs emberek, akiktôl ide kerültem. – A lány egészen halkan ejtette ki az utolsó szavakat. Szándékosan fogalmazott diplomatikusan, de nem volt biztos benne, hogy a sámán észrevette. Nem volt több mondanivalója, és nem is tudott volna tovább beszélni. Pillái egyre nehezebbek lettek. Hetek óta nem aludt eleget.


- Nagyon...álmos vagyok. – suttogta. Fejét lehajtotta a fûre, egészen kicsire összehúzta magát. A meleg szellô simogatta a bôrét. Szürke Bagoly hagyta, hogy elaludjon. Ô maga óvatosan felállt, és a sátra felé vette az irányt. Quanah pont ekkor érkezett. Arca ideges volt és mogorva.


- Mi történt? – kérdezte Szürke Bagoly. Quanah legyintett ahogy becsörtetett a tipibe.


- Hol van a legjobb pipafüved? – kérdezte a sámánt, aki a szütyôjébôl egy kis zacskót hajított a férfi felé. – Csak ki akarom fújni magam. - morogta Quanah miután rágyújtott. – Az emberek persze elkezdtek beszélni. Össze-vissza. A közelgô vadászattól a férfiak megbolondultak. Mindenki az erejét fitogtatja és folyton verekedés tör ki. Anyám pedig egyértelmûen felháborodott a lány ittléte miatt. – A férfi mélyen megszívta a pipáját. Quanah anyja, Cynthia-Ann fehér nô volt. Kilenc éves korában rabolták el a Comanche-k a bátyjával együtt, aki nem volt képes megszokni a nehéz, sokszor zord körülményeket. Megszökött, de az indiánok utolérték és elvágták a torkát. Cynthia-Ann ezzel szemben hamar megtanult Comanche módra élni. Quanah apja, aki az elôzô fônök volt, elvette feleségül. A Comanche-k számára üdvözítô volt a vegyes házasság gondolata, hittek benne, hogy az ilyen házasságokból erôs gyermekek születnek. Quanah volt az elsôszülött. Cynthia-Ann elsajátította az indiánok szokásait, nyelvét, és hitrendszerét. Tudatosan elfelejtette régi életét, szinte azt is, hogy valaha a fehérekhez tartozott. Éppen ezért nem nézte jó szemmel Quanah jelenlegi döntését Shawna-val kapcsolatban.


- Mit mondott az anyád? – kérdezte Szürke Bagoly. Quanah elhúzta a száját.


- Szerinte sem kellett volna életben hagyni a nôt. Túl öreg, hogy beilleszkedjen. Mintha csak a tanácsot hallottam volna. Nem tudom megérteni, hiszen egyazon nép gyermekei. – A sámán elmosolyodott.


- Az anyád aggódik érted, és az emberekért. Talán azért utasítja el a lányt, mert önmagát látja benne. Azt az énjét, ami ködbe veszett. – morfondírozott Szürke Bagoly. Quanah körülnézett, majd felpattant. Csak most tûnt fel neki, hogy Shawna-t nem látja sehol.


- Hol van? – Szürke Bagoly a kis domb felé mutatott.


- Alszik. – Quanah ekkor már látta a nô alakját a fûben. Nem tetszett neki a látvány.


- Már megint? – kérdezte fanyalogva. A sámán hangosan felnevetett.



- Quanah, Quanah...nem mindenki olyan, mint te. Ez a kislány napok óta nem alhatott egy jót. Légy könyörületes. Különben is, amíg itt van velem, ne szólj bele semmibe, ha kérhetném. – vigyorgott. Quanah alig észrevehetôen bólintott, aztán lassan elindult Shawna felé. A sámán utána akart kiáltani, hogy ne zavarja a lányt, de tisztában volt vele, hogy a férfi túl makacs és úgyis azt teszi amit akar. Shwna mélyen aludt, semmit nem érzékelt maga körül. Quanah pedig nem ébresztette fel, csak elgondolkodva nézte ôt. Egy erôt sugárzó nô, aki most mégis nagyon törékenynek látszott. Egy fehér nô, elnyûtt indián öltözékben. Két világ határán egyensúlyozott, s így valójában nem tartozott sehová. A férfi lehajolt és ujjbegyével lesöpört egy fûszálat a lány homlokáról. Shawna megmoccant, és álmában elmosolyodott egy kicsit. Quanahnak fel sem tûnt, hogy ô is ezt tette.



Megtekintések száma: 32

Értékelés küldése

Eddigi értékelések száma: 0

Sztori

Megfogalmazás

Összesített

0 pont

0 pont

0 pont

Értékelést, csak belépett felhasználó küldhet!

Utolsó 10 hozzászólás

Szeretnél hozzászólni ehhez az íráshoz?
Kattints ide a regsiztrációhoz, vagy ha már tag vagy, lépj be ide kattintva!

vissza a piszkozat.hu főoldalra

Copyright (c) piszkozat.hu 2008 - 2009

Honlapkészítés    Adatkezelési jognyilatkozat    Kapcsolat    weboldal készítés    Szabályzat